Belépés
Kereső

Sincur Sysa


Hozd létre a saját névjegyed

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Favicon maker- Create a favicon from any image

Bölcsesség? Tanulság? Nem tudom, de szeretek ilyeneket olvasni! És te?

Indián-nő és egy öreg-indián tollából

Egy indián asszony "tollából"
Nem érdekel, miből élsz.
Azt akarom tudni, mire vágysz, és hogy szembe mersz-e nézni vágyaiddal.
Nem érdekel, hány éves vagy.
Azt akarom tudni, megkockáztatod-e, hogy őrültnek tűnj szerelmedért, álmaidért, és azért a kalandért, hogy életben vagy.
Nem érdekel, milyen bolygók köröztek holdad körül.
Azt akarom tudni, hogy elérted-e már fájdalmaid középpontját, hogy megnyitottak-e már az élet csalódásai, hogy összezsugorodtál és bezárkóztál-e már a félelemtől, hogy érhet-e még fájdalom.
Azt akarom tudni, hogy elfogadod-e fájdalmamat és fájdalmadat anélkül, hogy elrejtenéd, vagy mindenképp megváltoztatni akarnád.
Azt akarom tudni, hogy tudsz-e örülni nekem és önmagadnak, anélkül, hogy figyelmeztetnél bennünket, legyünk óvatosak, reálisak, és emlékezzünk emberi mivoltunk korlátaira.
Nem érdekel, hogy igazat beszélsz-e.
Azt akarom tudni, hogy hűséges vagy-e, s ezáltal megbízható.
Azt akarom tudni, hogy látod-e a szépséget akkor is, ha nem mindennap pompázik, és hogy tudod-e Isten jelenlétéből meríteni életed.
Azt akarom tudni, hogy tudsz-e kudarcaimmal és kudarcaiddal együtt élni, és a tóparton állva mégis az ezüst Hold felé kiáltani: Igen!
Nem érdekel, hol élsz, és mennyi pénzed van.
Azt akarom tudni, fel tudsz-e állni a kétségbeesés és a fájdalom éjszakája után, megviselten, sajgó sebekkel, hogy családodnak megadd mindazt, amire szükségük van.
Nem érdekel, ki vagy, és hogy kerültél ide.
Azt akarom tudni, hogy állsz-e velem a tűz közepébe, és nem hátrálsz-e meg.
Nem érdekel, hol, mit és kitől tanultál.
Azt akarom tudni, mi ad neked erőt belülről, amikor kint már minden másnak vége van.
Azt akarom tudni, hogy tudsz-e egyedül lenni önmagaddal, és hogy igazán szereted-e azt a társaságot, melyet üres óráidra magad mellé választottál.
 
 
Oriah: Hegyi Álmodó öreg indián tollából

"Nem érdekel, hogy miből élsz.
Azt akarom tudni, hogy mire vágysz,
és hogy mersz-e találkozni szíved vágyakozásával,
Nem érdekel, hogy hány éves vagy.
Azt akarom tudni, megkockáztatod-e,
hogy hülyének néznek a szerelmed miatt,
az álmaidért vagy azért a kalandért, hogy igazán élj.
Nem érdekel, hogy milyen bolygóid állnak együtt a holddal.
Azt akarom tudni, hogy megérintetted-e szomorúságod középpontját,
hogy sebet ejtett-e már valaha rajtad árulás az életben,
és hogy további fájdalmaktól való félelmedben visszahúzódtál-e már.
Azt akarom tudni, hogy együtt tudsz-e lenni fájdalommal,
az enyémmel vagy a tiéddel,
Hogy vadul tudsz-e táncolni, és hagyni, hogy az eksztázis
megtöltsön az ujjad hegyéig anélkül, hogy óvatosságra intenél,
vagy arra, hogy legyünk realisták, vagy emlékezzünk
az emberi lét korlátaira.
Nem érdekel, hogy a történet, amit mesélsz igaz-e.
Azt akarom tudni, hogy tudsz-e csalódást okozni valakinek,
hogy igaz legyél önmagadhoz, hogy el tudod-e viselni
az árulás vádját azért, hogy ne áruld el a saját lelkedet
Azt akarom tudni, hogy látod-e a szépet, még akkor is,
ha az nem mindennap szép, és hogy isten jelenlétéből
ered-e az életed.
Azt akarom tudni, hogy együtt tudsz-e élni a kudarccal,
az enyémmel vagy a tiéddel, és mégis megállni a tó partján
és azt kiáltani az ezüst holdnak, hogy "Igen"!
Nem érdekel, hogy hol élsz, vagy hogy mennyit keresel.
Azt akarom tudni, hogy fel tudsz-e kelni
egy szomorúsággal és kétségbeeséssel teli éjszaka után,
fáradtan és csontjaidig összetörten és ellátni a gyerekeket?
Nem érdekel, hogy ki vagy, és hogy jutottál ide.
Azt akarom tudni, hogy állsz-e velem a tűz középpontjában
anélkül, hogy visszariadnál.
Nem érdekel, hogy hol, mit és kivel tanultál.
Azt akarom tudni, hogy mi tart meg belülről,
amikor minden egyéb már összeomlott.
Azt akarom tudni, hogy tudsz-e egyedül lenni saját magaddal,
és hogy igazán szeretsz-e magaddal lenni az üres pillanatokban."
 
 
 
 
A magány
Réved a hajnali sziget,
súlyos ágakról csönd szitál:
lágy füvön pávák lejtenek,
hintál a fán egy papagáj,
s a mázas tengerre hullt képére kiabál.
Kikötjük magányos hajónk,
s örökké itt bolygunk tovább
kéz-kézben, hangunk súgva zsong
a réten át, a síkon át,
ezt súgja: elhagytuk a nyugtalanság honát,
miénk a legmélyebb magány,
tárt ágak sátra ránk hajol,
így lesz szerelmünk indián
csillag, tüzes szív-meteor,
s egy velünk a szárnycsapás fénye, az ár, ha forr.
s a súlyos ág s a kő-galamb,
mely száz napon át így zokog:
árny-lelkünk kószál itt, ha majd
a tollas úton est huhog,
s lábnyomunk a szunnyadó víz partján párolog.
Somlyó györgy
 
Réved a hajnali sziget,
súlyos ágakról csönd szitál:
lágy füvön pávák lejtenek,
hintál a fán egy papagáj,
s a mázas tengerre hullt képére kiabál.
Kikötjük magányos hajónk,
s örökké itt bolygunk tovább
kéz-kézben, hangunk súgva zsong
a réten át, a síkon át,
ezt súgja: elhagytuk a nyugtalanság honát,
miénk a legmélyebb magány,
tárt ágak sátra ránk hajol,
így lesz szerelmünk indián
csillag, tüzes szív-meteor,
s egy velünk a szárnycsapás fénye, az ár, ha forr.
s a súlyos ág s a kő-galamb,
mely száz napon át így zokog:
árny-lelkünk kószál itt, ha majd
a tollas úton est huhog,
s lábnyomunk a szunnyadó víz partján párolog.

(Garai Gábor fordítása)

csak lassan

Csak olvasd lassan
 és csendben!
 Ebben a világban  legalább öt ember van,
 aki úgy szeret, hogy meghalna érted, és legalább
 15, aki igazán szeret, Az egyetlen ok, hogy valaki utál,
azt jelenti, hogyolyan szeretne lenni, mint te.
Mosolyod azoknak is örömet okoz,
Akik nem szeretnek.
Minden este gondol rád valaki elalvás előtt.
Valaki nem tudna élni, ha te nem lennél.
 Különleges vagy és egyéniség vagy.
Valaki, akinek a létezését figyelmen kívül hagyod,
Szeret téged.
A legnagyobb hülyeség is, amit csinálsz, jó valamire.
 Ha úgy gondolod, mindenki hátat fordít, jól nézz körül.
 Elsősorban te vagy az, aki hátat fordít.
Ha azt gondolod, nincs szerencséd,
azért mert nem kaptad meg, amit akartál,
akkor nem is kapod meg.
Ha nem gondolod,
akkor valószínűleg előbb vagy utóbb megkapod.
 Emlékezz a bókokra, amiket kapsz,
és felejtsd el a rossz megjegyzéseket.
Mindig mondd meg az embereknek, mit érzel irántuk,
jobban fogod érezni magad, ha tudni fogják.
Senki sem érdemli meg a könnyeid és az, aki megérdemli,
soha nem fog megsiratni. Ha van legjobb barátod,
akkor legyen rá időd, hogy elmondhasd neki, mit jelent számodra.
Ha megteszed, akkor lehet, hogy szebbé teszed a napját,

és jobb irányba tereled elgondolásait.

 

bizalom

Egy nap George kifeszített egy kötelet a Niagara felett, és közölte a körülötte álló emberekkel, hogy végigmegy a kötélen biciklivel. Az emberek felhördültek, de Amint látták, hogy George valóban leveszi a gumikat a bringája kerekéről és a kötélre állítja a szerkezetét, biztatni kezdték.
Ahogy haladt, az emberek egyre hangosabban kiabáltak:
- Gyerünk George! Hiszünk benned! Meg Meg tudod csinálni, hiszünk benned!
George átért a túlpartra, majd visszafordult az emberek és üdvrivalgásától kísérve visszakerekezett. Az emberek éljenezték, ünnepelték:
- Fantasztikus voltál, George, hittünk benned, tudtuk, hogy megcsinálod!
- Na, akkor ki ül fel a vázra, hogy átvigyem? - Kérdezte George.
Az emberek döbbenten, kissé haragosan húzódtak vissza.
- Senki sem bízik bennem? - Kérdezte George - Hisz az előbb még mindannyian hittetek.
Ekkor a tömegből előlépett egy kislány, és azt mondta, ő felül a vázra, és átmegy Georgedzsal. Az emberek felbőszültek erre, szidni kezdték George-ot, amiért egy gyerek életét kockáztatja. Ahogy azonban a bicikli a túlpart felé közeledett, elnémultak. A kerékpár a túlparton visszafordult, és ahogy közeledni kezdett, a néma csendet ismét az éljenzés, az üdvrivalgás váltotta fel.
- Fantasztikus vagy, George! Hittünk benned, és megcsináltad!
Ekkor valaki megkérdezte a kislányt:
- Hogyan volt annyi bátorságod, hogy felülj a vázra George ele?
- Úgy, hogy ez az ember az apám. És nem csak hiszek, Hanem bízom is benne.

a barátság öröme

Volt egyszer egy kisfiú, akinek igen nehéz természete volt. Az apja adott neki egy zacskó szöget, hogy mindannyiszor, amikor elveszíti a türelmét, vagy veszekszik valakivel, üssön be egy szöget az udvar végén levő kerítésbe.

Az első napon 37 szöget ütött a fiú a kerítésbe. Az elkövetkező napok során megtanult uralkodni magán, és a kerítésbe ütött szögek száma napról-napra csökkent. Felfedezte, hogy sokkal könnyebb uralkodni magán, mint a szögeket beütni a kerítésbe.

Végül elérkezett az a nap, amikor a fiú egyetlen szöget sem ütött be a kerítés fájába. Ekkor megkereste az apját és elmondta neki, hogy ma egyetlen szöget sem kellett a kerítésbe ütnie. Az apja azt válaszolta, hogy minden nap, amikor megőrzi a nyugalmát, és nem kerül veszekedésbe senkivel sem, húzzon ki egy szöget a kerítésből...

A napok teltek, amikor a fiú közölte az apjával, hogy már egy szög sincs a kerítésben... Az apa így szólt: Édes fiam, te igen becsületre méltóan viselkedtél, de nézd csak meg, hogy mennyi lyuk van ezen a kerítésen! Ez már sosem lesz olyan, mint azelőtt. Amikor összeveszel valakivel, és egy gonosz dolgot mondasz neki, ugyanolyan sérüléseket hagysz benne, mint ezek itt a kerítésen. Belemárthatsz egy kést egy emberbe, majd kihúzhatod, de a seb örökre ott marad. Mindegy, hányszor is kérsz bocsánatot, a sérülés ott marad. A szavakkal okozott seb is olyan, mint egy fizikai seb. A barátok nagyon ritka ékszerek, megnevettetnek és bátorítanak. Mindig készek téged meghallgatni, mindannyiszor, ahányszor neked arra szükséged van. Támogatnak, kitárják előtted a szívüket. Mutasd meg a barátaidnak, mennyire is szereted őket! És végezetül: A barátság öröme azt jelenti, hogy valaki rád bízott egy titkot...

anya és fia

Amikor az anya a vacsorát főzte, fia megjelent a konyhában, kezében egy cédulával…
Furcsa arckifejezéssel nyújtotta át a cédulát. Anya megtörölte kezét, és elkezdte azt olvasni.
A szobám rendberakásáért: 1000 Ft
A virágágyás kigyomlálásáért: 500 Ft
Mert elmentem tejért: 100 Ft
Mert 3 délutánon vigyáztam testvéremre: 1500 Ft
Mert kétszer ötöst kaptam az iskolában: 1000Ft
Mert minden nap kiviszem a szemetet: 700 Ft
Összesen: 4800 Ft
Az anya kedvesen ráemelte tekintetét. Rengeteg emlék tolult fel benne. Fogott egy tollat és egy másik lapra ezeket írta:
- 9 hónapig hordtalak a szívem alatt: 0 Ft
- Összes átvirrasztott éjszakákért, amit a betegágyad mellett töltöttem: 0 Ft
- A sok-sok ringatásért, vigasztalásért: 0 Ft
- Könnycseppjeid felszárításáért: 0 Ft
- Mindenért, amit nap mint nap tanítottam neked: 0 Ft
- Minden reggeliért, ebédért, uzsonnáért, zsemléért amit készítettem neked: 0 Ft
- Az életemért, amit minden nap neked adok: 0 Ft
Összesen: 0 Ft
Amikor befejezte, anya mosolyogva nyújtotta át a cetlit fiának .
A gyerek elolvasta és két nagy könnycsepp gördült ki a szeméből. Szívére szorította a papirost és a saját számlájára ezt írta:
FIZETVE!!!

az asszony és a madár


Volt egyszer egy madár. Két tökéletes szárnnyal és gyönyörű, fénylő színes tollakkal áldotta meg a sors. Az olyan állat, amely szabadon repülhet az égen, boldoggá teszi azt is, aki nézi.
Egy napon megpillantotta ezt a madarat egy nő és beleszeretett. Az ámulattól tátott szájjal figyelte a repülését, a szíve hevesebben vert, a szeme szerelmesen csillogott. Egyszer megkérte, hogy hadd repüljön vele, és átszelték az egész égboltot, teljes harmóniában. A nő csodálta, tisztelte, rajongva szerette a madarat.
DE egy napon arra gondolt: mi lesz, ha a madár egyszer majd távolabbi hegyeket is meg akar ismerni ? És megijedt.
Félt, hogy más madárral nem fogja ugyanezt érezni. És irigykedett, irigyelte a madarat, amiért tud repülni.
És egyedül érezte magát.
És azt gondolta: "Csapdát állítok neki. Ha megint jön, többé nem repülhet el tőlem."
A madár szintén szerelmes volt belé, és másnap megjelent, ahogy szokott, de beleesett a csapdába és fogoly lett.
A nő kalitkába zárta, és egész nap nézte. Most már mindig vele volt szenvedélyének tárgya, és mutogathatta a barátnőinek, akik azt mondták: "-Neked aztán mindened megvan" De szép lassan különös átalakuláson ment át: most hogy teljesen övé volt a madár, és nem kellett állandóan meghódítania, kezdte elveszíteni a lelkesedését. Mivel a madár nem repülhetett, nem tudta kifejezni létének értelmét és lassan elhervadt, elveszítette tollai ragyogását és megcsúnyult. A nőt már nem érdekelte többé, s csak annyira törődött vele, hogy enni adjon neki és tisztán tartsa a kalitkáját.
Egyik nap elpusztult a madár. A nőt elfogta a bánat, és éjjel-nappal rá gondolt. DE nem a kalitkára emlékezett, hanem arra a napra, amikor először meglátta boldogan repülni a felhők között.
Ha elgondolkodna, rájönne, hogy ami annak idején rabul ejtette a szívét, az éppen a madár szabadsága volt, szárnyainak dinamikus mozgása és nem a külseje.
A madár nélkül az ő élete is elveszítette az értelmét és a halál hamarosan bekopogtatott hozzá. "-Miért jöttél?" - kérdezte a halált.
"-Hogy újra együtt repülhess a madaraddal" felelte a halál. "-Ha hagytad volna, hogy mindig elrepüljön és visszajöjjön hozzád, csak még jobban szeretted volna és csodáltad volna, most viszont még ahhoz is rám van szükséged, hogy újra találkozhass vele."

üzenet

 
 
Egyedül érzem magam.
Megoldásokat keresek az életemre.
Félek a magánytól, de így sem, bírom.
Társra van szükségem.
Hiányzik a biztonság érzése.
 A szeretet, a kedvesség a figyelmesség,
hiányzik az ölelés, és a gyengédség.
Azon töröm magam,
hogy tudok ki mászni ebből a helyzetből.
 
Visszajött, azaz érzés, amit régen
Gyermek  koromban éreztem.
A NAGY ÜRESSÉG!
Fáradt vagyok.
Állandóan olyan érzésem van, hogy
Várok valamire. De MIRE???
Állandó megalkuvásban élek.
Érzem hogy öregszek, és keresem a
Jövőt. VAN JÖVŐM???
 Leszek még fontos valakinek???
Lehet még engem szeretni??? 
Aki meg született, pokolra jött a világra.
Ez a föld a poklok pokla.
Ezt a földet az isten és a sátán a
Lélek próbaútjának teremtette.
Aki meghal annak a lelke marad,
Vagy szabad lehet.
Ez a pokol és a mennyország. 
A földi életet ha jól forgatod, ki használhatod.
De ha nem, kegyetlenné válhat.
Ezeket a szabályokat, azok az emberek
Hozták, akik eladták a lelküket az ördögnek.
Valaki boldog, valaki szenved.
Ez vár rád, átlag 70 éven át.
A legnagyobb fájdalom, a lelki gyötrelem.
Mindent meg teszel, hogy szeressenek,
De sajnos nem kapod vissza sohasem.
Együtt élni valakivel, aki soha nem fog
Még alkalmazkodni sem hozzád.
Aki még a múltból sem táplál feléd érzelmeket.
Akit szeretsz, de már rád se néz,
Az élet, érzelmi fogságában élek.
Gyáva vagyok, mert nem merek előre Lépni.
25 éve várok valamire, arra a bizonyos
Szeretetre, amit sohasem fogok kapni.
Keresem a megoldást.
Van megoldás??? És ha van, miért nem
Merek vele élni? Mitől félek? A magánytól?
A hogyan  továbbiakban? SEGÍTS!!!!!  
Valamikor az ember mindent fel ad,
Nem számolva a következményekkel.
Lehet hogy most ez következik.
A lényeg, ne nézz vissza, csak előre haladj!
A sorsod te irányítod, vagy a félelmeid.
Bárcsak elmondhatnánk egymásnak mindent,
anélkül hogy félnénk.
Vannak olyan dolgok amit nem kontrolálsz,
de élni kell az életed.   
A felhők fölött mindig kék az ég.
És ez tudod nagyon igaz.
Hogy miért? Mert saját bőrömön tapasztaltam.
Meg értem valamire, vagyis egy része el dölt
az életemnek, hogy mit akarok csinálni, azaz dolgozni.
Saját magam ura leszek, vállalkozni fogok.
Ez kezdésnek meg felel.
Lassan majd, helyre állnak anyagi gondjaim,
Amit egyes barátoknak, és családomnak Köszönhetek.
Végre!!
Magabiztosnak, határozottnak, érzem magam,
némi inogással, de éljen a remény!!!! 
Ha valamit el akarsz érni, ne add fel, küzdj, remélj,
és nyerni fogsz!!! Figyelj! Mindig van valahogy.
Hát láss csodát!!! Ezt én mondom.!?
Ha sötét van, változz nappá,
Ha nem bírsz, várd meg a hajnalt.
A hajnal mindig eljő.
A csillag nincs messze az égen, ha akarod elérheted.
Akkor majd szabad leszel.
Higgy, remélj, szeress, ezt üzenem!
/Persze, hinni a templomban kell./ kitartás!

 

Bölcsesség? Tanulság? Nem tudom, de szeretek ilyeneket olvasni! És te? hozzászólásai

Szólj hozzá

0.029 mp